Acsa-újlaki Prónay-Patay Kastély

Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban. A kastély az ötvenes évek államosítását követően 1986-ban az egyik legelső hazai kastélyszállóként nyílt meg. A rendszerváltást követően magántulajdonba került, új tulajdonosa a legmagasabb igényeket kielégítő módon alakíttatta át és újíttatta fel, az eredeti elrendezést megőrizve, belső szerkezetileg azonban teljesen átalakítva.


Az Acsa-újlaki kastély építészeti kialakítása a középkori várjelleget hangsúlyozza. Az építtető mintaképe a régi acsai kastély. A kastély az ún. saroktornyos típusúak közé tartozik, amely megoldás a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Erre utal a oldalszárny reneszánsz pártázata is. Az archaizálás az épület szerkezeti megoldásait is jellemzi, a falak szokatlanul vastagok, és minden szinten téglaboltozatos födémek készültek.
A kastély belső kialakítására már a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása jellemző.
A kastély főépületből és oldalszárnyból áll, a főépületben földszint és két emelet, valamint padlás helyiség található, míg az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alápincézett.


A főépületben a felújítás során king-size lakosztályok, öltözőszobák, vendégszobák, fogadóterek, szalonok, könyvtár, konyhák, étkezők, valamint az ezeket kiszolgáló vizes helyiségek lettek igényesen kialakítva. Az oldalszárnyban elsősorban a kiszolgáló személyzet részére kialakított helyiségek, kondicionáló terem, illetve újonnan létrehozott belső medence és szauna találhatók, ezen felül külső medence és hozzá tartozó kültéri jacuzzi is épült.


Kastély: Bejárati kapuja fölötti címeres kronosztikon szerint 1735-40 között Prónay Gábor és felesége Királyfalvi Róth Éva építtette, egyes feltevések szerint Giovanni Battista Carlone - a közeli Szirákon, Egerben és környékén működő - , itáliai építész közreműködésével. A kastély minden lakószobáját és közlekedő tereit értékes barokk és klasszicista falképek díszítették, emeleti dísztermének mennyezetét gazdag stukkódíszítés is borítja. Prónay Gábor a 18. század második felében a kastély és a templom között egy földszintes könyvtárépületet építtetett, amelyben a kiemelkedő műveltségű család párját ritkítóan értékes könyvtárát és levéltárát őrizték. A 19. század végén a barokk kastélyhoz észak felől toldalékot építettek, majd ezt a 20. század elején megtoldották.

Evangélikus templom: A kastély mellett, a dombon emelkedik. Romantikus stílusú, 1861-ben épült. Az épület a gyülekezet hatodik, ezen helyen emelt hajléka. Egyhajós, csehsüveg boltozatos tér, színvonalas neogótikus berendezéssel. A bejárati ajtóval szemben az északi oldalon Prónay I. Gábor 1758-ból való igen szép barokk epitáfiuma látható.

Katolikus templom: A Nagyboldogasszony tiszteletére emelt római katolikus templom, XVIII. század elején elpusztult középkori kőtemplom helyére építtette Migazzi Kristóf váci püspök 1780-1783 között.