A tatai angolpark 1783 után épült, amikor gróf Esterházy Ferenc kérésére elkezdték telepíteni az első fákat a mesterségesen kialakított Öreg-tó és Cseke-tó köré. Az tette különlegessé, hogy egykoron nemcsak a ma is látható kiterjedésében pompázott, hanem gyakorlatilag az egész Tatát behálózta és harmonikusan illeszkedett az őt körülvevő tájba.
A park bejáratánál álló két kőgriff Schweiger Antal alkotása. Az európai uniós támogatással ismét régi pompájában látható Pálmaház már korábban is a turizmust szolgálta, mivel a benne kialakított kioszkban a 20. század elején is szívesen szórakoztak Tata város polgárai és a fővárosból ide érkezők.
A sétányok mellett itt-ott különböző kerti építmények tűnnek a látogatók szeme elé. Ilyen a Pokol nevet viselő műbarlang, melynek egyik oldalán egy forrás vize csorog lefelé.
Az Angolpark legkorábbi épülete a Kiskastély, amely eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi. Az épület előtti lejtős területet egykoron Esterházy Miklós Ferenc gróf színielődások megtartására használta.
A szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves török mecsetet idéző kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt.
A török mecset közelében található, egy háromhajós templom maradványait utánzó rom romantikus stílusú falai a francia építész, Charles Moreau, nevéhez kötődnek.
