A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő Gejzírmező sziklaképződményei mintegy hárommillió évvel ezelőtt, a földtörténeti negyedidőszakban keletkeztek. A bazaltvulkánosságot követő vulkáni utó-működés során e területen működött a legtöbb hévforrás. Az itt kialakult forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta. A kijelölt ösvény számos, a bemutatás céljára a cserjéktől megtisztított sziklaalakzathoz vezet el, találunk közöttük gomba alakút, egy másik alatt kis barlang-átjáró vezet át. Az utó-vulkáni képződmények európai mércével mérve is kimagasló száma és különleges megjelenési formája volt az egyik döntő érv amellett, hogy a félsziget elnyerje az Európa Diplomát. A Hármashegyi-kúp tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Belső-tóra és az ősközségre, az Aranyház tövében pedig, egy régi pincében, kőzetbemutató látható.
