Bátorligeti Ősláp, Múzeum és Legelő

Bátorligeti TT-k

„A magyar Alföld ősi tájképét, a lápokkal tarkított erdős pusztát idézi elénk a Nyírség. A százados, terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok foglalják el, a buckákon a pusztai virágok sokaságát az ekeföldek váltják fel, az egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis a Nyírség őrzi a hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fűz- és nyírlápok, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, állatot, növényt egyaránt.” Soó Rezső sokat idézett sorai talán éppen itt, a Nyírség délkeleti részén, az országhatár közelében a legaktuálisabbak.

Az első tudományos értékű híradást a homokbuckás táj páratlanul gazdag és változatos élővilágáról Tuzson János adta 1914-ben, melynek nyomán Bátorliget a továbbiakban kutatók sokaságát vonzotta és vonzza jelenleg is. A fokozott tudományos érdeklődést több tényező is indokolja. Bátorliget első kutatóinak is azonnal feltűnt, hogy a vizes, sokfelé lápos buckaközökben számos olyan növényfaj él, amelyek addig főleg északi, hűvösebb tájakról és hegyvidéki területekről voltak ismertek, alföldi előfordulásuk igazi kuriózum. Sokuk joggal tekinthető hűvösebb éghajlatú földtörténeti korok maradványának. Emellett jellemző az is, hogy a homokbuckák által kialakított változatos domborzati és mikroklimatikus viszonyok miatt eltérő igényű és összetételű élőlényközösségek kis területen belül egymás mellett és mozaikosan váltakozva élnek. Így a száraz buckatetők homokpusztagyepjei és pusztai tölgyesei fokozatosan gyöngyvirágos tölgyesekbe, mélyebb részeken keményfás ligeterdőkbe mennek át. A főleg erdővel borított buckák közti mélyedésekben (az ún. "nyírvízlaposokban") pedig különleges lápvilág alakult ki hűvös zsombékosokkal, magassásosokkal, láprétekkel, fűz- és nyírlápokkal. A botanikai vizsgálatok és a kis lemaradással beinduló állattani feltárások eredményeképpen kiderült, hogy a hidegidőszaki maradványfajok mellett melegkedvelő reliktumok is élnek itt, és nemcsak ezen élőlények "puszta" előfordulása, hanem kis területen belül kialakult különlegesen fajgazdag közösségeik sokasága is páratlan értéket jelent.

Bátorliget mellett a legértékesebb területekből négy különálló foltban néhány hektárt, már 1938-ban "természeti emlékké" nyilvánítottak, amely az 1950-ben létrehozott, összefüggő, 53 hektáros Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Terület alapját képezte. A védett terület közvetlenül Bátorliget település mellett, attól északra található.

A terület túlnyomórészt homokbuckák közti mélyedésekben fekszik, ahol a talajvíz közelsége, felszíni kibukkanása, illetve ennek párolgása hűvös mikroklímát eredményez. Mindezt fokozza az, hogy a környező, (hajdanán) összefüggően erdővel borított buckák körbeölelik, egyben tarják ezt a hűvösebb levegőt. Ez a - Nyírségben másutt is működő - jelenség biztosította, hogy a több ezer évvel ezelőtti hidegebb éghajlaton az akkor az egész Alföldön elterjedt növények és állatok a klíma melegedésével ezekbe a "természetes hűtőszekrényekbe" vonuljanak vissza, ahol utódaikat ma is megtalálhatjuk.

Bátorliget térségében jelenleg 3 országos jelentőségű természetvédelmi terület és számos, szintén védettnek minősülő lápterület található. Emellett azonban még több védelemre érdemes terület van, amelyek védetté nyilvánítása a közeljövőben várható.

1. Bátorligeti-láp Természetvédelmi Terület

1.1. A terület múltja, helyzete

Bátorliget mellett a legértékesebb területekből négy különálló foltban néhány hektárt, már 1938-ban "természeti emlékké" nyilvánítottak, amely az 1950-ben létrehozott, összefüggő, 53 hektáros Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Terület alapját képezte. A védett terület közvetlenül Bátorliget település mellett, attól északra található.

A terület túlnyomórészt homokbuckák közti mélyedésekben fekszik, ahol a talajvíz közelsége, felszíni kibukkanása, illetve ennek párolgása hűvös mikroklímát eredményez. Mindezt fokozza az, hogy a környező, (hajdanán) összefüggően erdővel borított buckák körbeölelik