A Belváros – Csongrád ősi településmagja a Tisza magaspartján, a Körös-torok közelében – szinte érintetlenül megőrizte késő középkori településszerkezetét. A zegzugos utcácskák tekervényes hálózatát a Tisza – XIX. századi szabályozásáig – körbefogva védelmezte, igaz, a terjeszkedést is akadályozta. A város központja ezért idővel nyugatabbra helyeződött át. A régi városmag utánozhatatlan hangulata miatt kapott különleges védelmet és érdemelte ki, hogy a Magyar Értéktár része legyen. Értékőrző felújítás során néhány házat apartmanként bérelhető szálláshellyé, múzeumházzá, vagy kézművesházakká alakítottak, a többi még ma is lakóház.
