Ez a hímzés a faluban a múlt században vált ismertté, úgy 1860 táján.
A lyukacsos hímzést lenge anyagra készítik pl. organzára, grenadinra.
Ezeket a textíliákat a szomszédos Ausztriából hozzák be, de mindemellett vastagabb anyagra is hímeznek pl. batisztra, sifonra.
A höveji hímzés lyukacsos, a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki. Ezeket nevezzük pókozásnak.
A varrótűbe egy szál nagyon vékony szálú cérnát fűznek, és ezzel pókozzák be a lyukakat.
Ez természetesen nagyon időigényes munka, és a szemet is nagyon igénybe veszi.
Ezeknek a pókoknak a hímző asszonyok neveket is adtak. kb. 30 féle pókozást ismernek.
Egyet - kettőt megemlítenék közülük: pl. csillagos, kalinkós, gombos, órás, búzaszemes, tekert, macskatalpas, legyezős, szőlős, tiklábas, sarlós, szép, borjúfogas, nyolcas,... stb.
A hímzésben megtalálhatjuk a búzavirágot, szegfűt, tölgyfalevelet termésével a makkal együtt, margarétát, tulipánt, nefelejcset.
