Déri tér

A mai tér helyén egykor Botanikus kert állt, itt oktatták a Református Kollégium diákjainak a természetrajzot.

A Déri tér a város intim hangulatú tere, csendre, pihenésre csábít. A múzeum előtti természetes mélyedésbe lépcsősor vezet le, a lépcsősor két oldalán empire kagylókkal díszített medencét, csobogót alakítottak ki. A medencék felett Medgyessy Ferenc, debreceni szobrászművész négy életnagyságúnál nagyobb allegorikus szobra található. A heverő aktok a múzeum szellemi tartalmának szimbolikus megtestesítői. A múzeummal szemben állva a tér keleti oldalán, a sorban első a Néprajz (kezében tülköt tartó férfiakt), mely az alkotó, Medgyessy Ferenc arcvonásait viseli, a következő a Művészet (nőalak, bal kezében kis szobormodellel), a lépcső túloldalán a Tudomány (olvasó férfialak), végül a Régészet (gyönyörű női alak, fürtös haja sapka alól kandikál ki, kezében kőbalta). A négy szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját.

A Déri tér múzeummal szemközti részén további három Medgyessy-szobrot csodálhatunk meg: a délnyugati sarkon Móricz Zsigmond ülő alakját (ezt „magyar Buddhának” is nevezik), a lépcső mellett a Debreceni Vénuszt és a Táncosnőt. A sort negyedikként Debreczeny Tivadar bronzszobra, a Merengő zárja - az ülő akt a női báj, finomság és törékenység megtestesítője. A tér nyugati oldalán a Nemzeti Bank épületének falát is Medgyessy Ferenc reliefjei díszítik.