Füzér vára a Zemplén-hegység vulkanikus sziklatömbjén épült fel, legkorábbi váraink egyike. Oklevelek tanúsága szerint már a XIII. század első felében állhatott; királyi, hercegi, hűbéri, tartományúri, nemesi birtok volt. Megfordultak itt Árpád-házi királyaink, az Abák, a Nádasdyak, a Báthoryak. A Perényi család idejében (kik Zsigmond királytól kapták meg 1389-ben), a XIV-XV. században építkezések, átépítések gazdagították az eredetileg valószínűleg egyszerű, de kőfallal kerített várat. A XV. század végén készülhetett el a ma is látható, szép várkápolna. Perényi Péter seregparancsnok a mohácsi csata (1526) után ezt a helyet találta legbiztonságosabbnak a Szent Korona őrzésére. A XVI. században a vár palotaszárnyait reneszánsz stílusban építették át. A török kor után a jelentősége csökkent, az örökösödés (perlekedések, kihalások, elzálogosítások) következtében lakóhelyként sem használták, falai pusztulni kezdtek, kövei a környék építkezéseihez szolgáltak alapanyagul. Állagmegóvása az 1930-as években kezdődött el, helyreállítása és régészeti feltárása az 1970-es évek óta folyik. Különlegességét csodálatos természeti környezete adja.
