Gyöngyös északi határában, a 3-as számú főútvonaltól alig egy kilométernyire kezdődnek a messziről kopárnak tűnő, 500 méter magas Sár-hegy szőlőkkel beültetett lejtői. A Mátra déli peremhegyét a szőlőkultúrák fölött megmaradt egyedülálló, növénytani ritkaságokban bővelkedő növényzete és lepkefaunája miatt nyilvánították védetté. A délies kitettségű lejtők egykori tatárjuharos tölgyeseire ma már csak a törpe mandulás csarjések és néhány más, e társulásra jellemző faj emlékeztet. Az erősen köves, sziklabúvásos és kőtörmelékes déli-délnyugati lejtőkön andezit sziklagyepek alakultak ki. Legelterjettebb a pannóniai-kárpáti bennszülött magyar perjéről elnevezett zárt sziklagyep. További jellegzetes növénytársulásai a sztyepprétek és a pusztafüves lejtők. Kis kiterjedésű fennsíkjának lejtősüllyedésében kialakult Szent Anna-tó, valamint a körülötte lévő gyepek számos ritka lepkefaj számára jelentenek szinte utolsó élőhelyet. Éghajlata a hegyvidékénél szárazabb.