Feltehetőleg Alberti község újratelepítése után (1711-től) alakult ki a jelenlegi löszfal.
A környékbeli községek (Pilis, Pusztavacs, Mikubuda, Dános puszta és a tanyavilág) lakói hordták innen az agyagot építési célra vert fal és vályogtégla készítéséhez. A korszerűbb építési módszerek elterjedésével nagymértékben csökkent az igény az agyag iránt, így a bányászat rövid időn belül teljesen meg is szűnt (kb. az 1970-es években).
Valószínűleg ekkor foglalták el a gyurgyalagok (Merops apiaster) a számukra kedvezőbb feltételeket biztosító és immár háborítatlan bányát. Előtte a földekre kijáró parasztok szekerei által kijárt löszmélyutak oldalait használták fészkelő helyül. (Forrás: www.albertirsa.hu)
