Hévíz város legfőbb vonzereje a 4,4 ha kiterjedésű gyógytó, amely a világ legnagyobb tőzeg fenekű gyógyító erejű meleg vizű tava. Legnagyobb mélysége 38,5 m. A tavat 50 ha-os véderdő öleli körül, vizét geotermikus energia melegíti, hőmérséklete a föld mélyéből előtörő meleg forrásvizek és a karsztvíz keveredésének eredménye. A víz hőmérséklete a nyáron általában 33-35°C körül mozog, ősszel és télen az időjárástól függően alacsonyabb, de 22°C alá nem csökken. A Hévíz elnevezés elsőként egy 1328.-ban kelt oklevélben fordul elő. A 18. század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása. A fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme, aki 1795-ben fürdőházat emelt a tó fölé. Hévíz 1992 májusában kapta meg a városi címet. A 21. század elejére Hévíz Magyarország egyik legkedveltebb, látogatott dinamikusan fejlődő fürdővárosává vált.