A Kardoskúti Fehértó 1997. január 16-tól a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területi egysége, melynek jelenlegi nagysága 5631 hektár. A kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású, speciális vízutánpótlású szikes tava, melyben különleges alacsonyabb rendű élőlények, ritka növények és növényközösségek élnek. A terület a vizes, pusztai élőhelyhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye, 1979 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tómeder az éjszakázó és pihenőhelyet biztosítja, a környező puszták és mezőgazdasági területek a táplálékforrások szerepét töltik be.
A Kardoskúti Fehértó területi egység Sóstói-telepén található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigályajuh állománya. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták, felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, értékes géntartalékként tartjuk őket nyilván. A cél, hogy megőrizzük ezeket az ősi magyar háziállatfajtákat és a hagyományos legeltető gazdálkodási formát fenntartsuk a pusztákon, ami a fészkelő és átvonuló madárvilág megőrzése érdekében történik.