Dombegyháznál már a település nevében is felfedezhető a dombra, halomra való utalás, amely sejteti azt a tájat, ami jellemző volt egykor e vidékre. Évezredes emlékek hordozói a kunhalmok, amelyek Dombegyház környékére különösen jellemzőek voltak gyakoriságukkal, és alakjukkal egyaránt. A Maros alakította valamikori vízjárta terület maradványai, mint pl. a mai Száraz-ér, Cigányka-ér, Csík-ér, Vizes-ér, behálózták, éltették a vidéket. A víz a megélhetést szolgálta, bizonyítja ezt az ember itteni állandó jelenléte, évezredes kultúrájának emlékei, régészeti leletei, amelyek hol tudatosan, hol véletlenül kerültek, vagy kerülnek felszínre. Különleges és egyedülálló az ú.n. pávaszem-szerű kunhalomrendszer, középen az Attila-halommal, amely több települést is érintve, még a Magyar-Román határon is túlnyúlik. A halomcsoport gyakorlatilag két, egymástól eltolt ellipszis alakzatból állt, s az eddig fellelhető irodalmak, térképek alapján több mint 20 kunhalomból állhatott, amelyek közül a mai Dombegyház közigazgatási területén kb. 13 halom, vagy halomhely található.
