Beniczky Gábomé, sz. Battyány Ilona grófnő által ajándékozott telekre Weninger Ferenc építész tervezte a neogót stílusú templomot. 1904-ben megkezdődhetett az építkezés, és egy év múlva, 1905. augusztus 27-én Szent József tiszteletére áldották meg az Úr új hajlékát. A konszekrálás, a legünnepélyesebb felszentelés 1985. augusztus 25-én Dr. Bánk József váci püspök által történt.
A templom alaprajza kereszt alakú, főhajó 9,0 m széles, a templomtér hosszmérete 27,3 m. A bejárati előtér felett emelkedik a négyzet alaprajzú, nyolcszögletűtoronysisakkal záródó 40 m magas torony, amit 1,8 m-es kovácsoltvas kereszt koronáz. Padlóburkolat: mintás terazzo.
Ablakok: Építéskor valamennyi ablak díszes festett üvegezését Waltherr Gida készítette, amely a háborúban elpusztult. Az új színes üvegablakokat a szentélyben (Krisztus életének jelenetei) Nagy Sándor 1949-ben, a keresztházban jobboldal: Szűz Mária és Jézus élete, baloldal: a keresztút 14 stációja) Gál Imre 1950-ben, a hosszházban Bay Anikó 2004-ben készítette. A sekrestyében lévő festett üvegablakról nem maradt fenn adat. Azt talán még Waltherr Gida készítette.
Templomfestés. Az 1905-ös festés egyszerű - egy vagy két színű - volt. Az.1930-31-es díszes templomfestés képezte az alapját a ma látható festésnek. Az 1965-ös festéskor a templom falfelülete pasztell sárga lett, az oszlopok, pillérek, boltívek almazöldek, a tagozatok sárgák, vörösek. A legújabb 2004-es festés a 30-as évek díszítő festését állította lényegében vissza, csak a színekben történt módosulás.
Falképek: Az első falképek 1930-31-ben al secco technikával készültek. Az 1965-ben készült freskókat Takács István freskófestő művész készítette. A ma látható kerettel és arany háttérrel a 2004-es festéskor egészítették ki a képeket, amelyek Szent József életének eseményeit ábrázolják: Szent József és Szűz Mária eljegyzése; Szent József álma; A Szent Család szállást keres; Menekülés Egyiptomba; a 12 éves Jézus a templomban; Munkás Szent József; Szent József halála; Szent József oltalma. Kalazanti Szent József (keresztház K-i falán), Magyar női és férfi szentek és Szent József (karzat).
Berendezés: A legkorábbi neogótikus berendezések tölgyfából készültek, bajor műhelyben. A főoltár: A három oltárfülkéből a középsőben Szent József a kis Jézussal, a bal oldaliban Szent Erzsébet, a jobb oldaliban Szent István látható. Az orgonát (dr. Spett Ferenc ajándéka) 1909. március 14-én szentelték fel. Az orgona bővítése 1989-91-ig tartott. Az eredetiben 402 síp szólt, az új orgonának 956 sípja van. Az újabb, kovácsoltvas berendezési tárgyakat 1965-től Farkas Sándor műlakatos készítette. Sárgaréz falikarok: Végh Aladár építész terve szerint készültek.
Szobrok: A legértékesebb a Szent Erzsébet szobor, amely a Szent István Bazilika kupolaterében álló fehér márványszobor gipsz eredetije: Senyei Gusztáv alkotása, ami a Semsey család ajándékaként került 1905-ben a templomba. Fésüs Károly péceli szobrász - restaurátor alkotásai (1976-79) a faszobrok: Betlehemi szoborcsoport, Szent Antal, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, Szent Alajos, Kis Szent Teréz, Feltámadt Krisztus. Káldor Aurél alkotása fehér bolgár mészkőből a Jézus szíve szobor (1981) A templomkertben Máriahegyi János szobrászművész alkotásai: Mária szobor (1943) és Jézus Szíve szobor (1944) carrarai márványból.