A falun átvezető út (Fő utca) melletti teleksorba illeszkedve, alacsony kőfallal övezett szabad területen álló, középtornyos, keletelt, egyszerű barokk falusi templom. Az 1778-ban tartott püspöki egyházlátogatás alkalmával feljegyezték, hogy 1740 körül régebbi templomból építették Szent Katalin tiszteletére, de akkor már romos volt a régi épület. Provizórikus oltár állt benne és sem orgonája, sem szószéke nem volt. Az említett korábbi templom a falu újratelepítése idején épülhetett, erre vall a bejárat felett olvasható 1731-es évszám és a szenteltvíztartó, amelyen az 1739-es évszám olvasható.
