A Nagyvárad téri református templom, vagy más nevén az Emlékezet Temploma a budapesti Nagyvárad téri Református Gyülekezet temploma. Az 1930 és 1935 között épült kálvinista templom nevével ellentétben nem a Nagyvárad téren, hanem annak közelében, az Üllői úton található.A templomépítés védnökségére a református vallását nyíltan valló vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót kérték fel. A gyülekezet küldöttsége a kormányzó beleegyezését kérte, hogy a templom alapkőletétele Horthy kormányzóságának tíz éves jubileumához kapcsolódjék, és hogy a templom falán elhelyezett emléktáblán a hősi halált halt öccsének, vitéz nagybányai Horthy Szabolcsnak, Szolnok vármegye főispánjának neve is szerepelhessen. Végül arra is megkérték, hogy fogadja el az alapkőletételre szóló meghívást. Utóbbi kérésnek azért volt jelentősége, mert addig református templom alapkőletételén államfő még nem vett részt. A kormányzó mindhárom kérésre igent mondott, és 1930. április 15-én neves közéleti személyiségek kíséretében az alapkőbe elhelyezett egy díszes alapokmányt, melyet rajta kívül gróf Klebelsberg Kunó, gróf Bethlen István, Ripka Ferenc, Sipőcz Jenő, Darányi Kálmán és Ravasz László püspök is aláírt. Utóbbi szolgált az ünnepi istentiszteleten is. A felkért vendégek, élükön az kormányzóval, egy ezüstözött kalapáccsal ráütöttek az alapkőre a következőt mondva: „Isten dicsőségére, az elesett hősök emlékezetére!” Ez a mondat a templom főbejárata fölött a mai napig is olvasható. Az alapokmány aláírására használt tollszárat és az ezüstözött kalapácsot Horthy Miklós az egyházközségnek ajándékozta. A templom felszentelésére, melyre a kormányzó ígérete ellenére csak képviselőjét tudta elküldeni, 1935. szeptember 22-én került sor.
A templom színes ablakain a Trianon előtti Magyarország vármegyéinek címerei láthatóak.
A templom 1993 óta helyi műemléki védelem alatt áll.
