Miskolctól délkeletre, a Sajó partján áll Ónod vára, mely egykoron a falu templomának megerősítéséből kelt életre. 1350 körül a helybéli Czudar Péter nagy tornyot épített hozzá, és fallal vette körül, hogy birtokának központja legyen. Ezt követően többször is gazdát cserélt. A XVI. században, mikor a Perényiek birtokolták, a török támadások elhárítására végvárrá alakították át. 1585-ben Báthori István örökölte, majd Losonczy Annáé volt. A XVII. század elején a Rákóczi család birtoka lett, akiknek át kellett élniük, hogy a törökök a palánkot szétrombolják, a négyszögletű várat pedig felgyújtsák. Ezután a várat fapalánkkal vették körül, és hozzátoldottak egy huszárvárat is. A XVII. század végén ismét több tulajdonosa volt; a labancok, kurucok, törökök háborúskodása közepette többször is felgyújtották. A XVIII. század elején már romosan állt, s csupán raktározásra használták, majd később teljesen elhagyták, köveit például a Török-kastély, vagy a katolikus templom építésénél használták fel. A Rákóczi-szabadságharc 1707-ben tartott kuruc országgyűlést, mely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását a Sajó áradása miatt nem a várban, hanem a közeli Köröm mezején tartották meg. A vár rekonstrukciója 1985-ben kezdődött meg, melynek során a délkeleti sarokbástyáját helyreállították, a falakat újjáépítették. Ma a bástyában kiállítás várja a kedves látogatókat. Látnivaló: A Vár u. 17. alatti tájház, mely a Sajó mente egyik legszebb népi műemléke.
