Tudósok, írók találkozóhelye volt a különleges freskókkal díszített kastély 250 évvel ezelőtt. A napjainkban látható épület elődjét, amely egy kisebb méretű kúria volt, a régi református középnemes családból származó Ráday Pál építtette, aki II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt. Fia, Gedeon - aki már nem vállalt szerepet a politikai életben - barokk kastéllyá bővíttette és kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciát. Rádayak
Ráday Pál (1677 - 1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancelláriájának vezetője a fejedelem és a vele szövetkezett rendek képviselője. A fejedelem teljes bizalmát élvezte, mivel 1704-ben őt küldte Selmecre, I. Leopold császárral békét kötni; öt évvel később, pedig Károly svéd királyhoz Benberbe, mert a francia udvar Rákóczit tette a XII. Károly és Nagy Péter között létrejövő békekötés közbírájává.
Ráday Pál készítette elő az 1705-ös szécsényi országgyűlést, az 1707-es ónodi országgyűlést, melyen kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását. Az 1711-es szatmári békekötésre is nagy befolyása volt, ám ezt követően emigrációba kényszerült.
Negyedévi távollét után az uralkodóház előtt letett hűségesküt követően visszatérhetett Magyarországra, ahol a protestánsok vezéralakja lett. Az 1712-es évben megválasztják a protestáns egyház egyetemes főgondnoki tisztére. 1715-ben a pozsonyi országgyűlésen kirendelt országos bizottság tagjává választották, s így a helvét vallású ügyet hathatósan igyekezett előmozdítani, mivel maga is e vallás követője volt.
Kajali Klárával (1690-1741), Nógrád megyei főjegyző lányával 1705-ben kötött házassága révén hozományképpen került a birtokába a péceli uradalom.
