Református templom

Az 1808. október 6-i jelentés így szól: "Vagyon egy téglából épített templom, melynek elsőbb része még az embereknek emlékezetét is meghaladja, valóságos céh munka, hátulsóbb része 1803-ik esztendőben toldatott ki kerekded formára. Az egész épületnek hossza 13 öl, szélessége 4 öl. Az újabb résznek mennyezetén ez az írás olvastatik: >>A Szent Háromság Isten dicsőségére építette ezen Szent Házat az Entsentsi Reformata Szent Ekklésia maga tulajdon költségével, T. Tóth István prédikátorságában, Kis János Oskola Reckorságában, Botár György Bíróságában, Ns. Nemzetes Józsa György tér-Hadnagyságában, Harsa Ferencz Curatorságában, Kóródi Mihály Egyházfiságában,...<< Vagyon egy 1780-ik esztendőben épített fatornya, melyben vagyon egy egymázsás harang ilyen felírással: >>Goss mich Thomas Sondeger in Ao 1765 Rosenau.<< A másik harang most vagyon munkában, hárommázsás, készíttetik Tasnádon, ezer és egynehány Rforint. Margittai József prédikátor."

A 168 kg-os harangját Lázár Áron öntötte 1809-ben Tasnádon, a 80 kg-osat pedig Walser Ferenc 1924-ben Budapesten. - Fényes Elek szerint 763 református és 244 más vallású, az 1911-13. évi névtárak szerint 1002 református és 476 más vallású lakója volt.

1768-2003 között 27 lelkésze volt az egyháznak. Közülük megemlítjük Budaházy Lajost, aki 1897-1937-ig szolgált. - Keresztes Sándort, akit 1944-ben garázda szovjet katonák lőttek agyon. - Virágh Lászlót, aki 1959-1996-ig szolgált, s közben 5 évig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának vallástanára volt. A gyülekezet lelkipásztora 1995-1996 között Baracsi István volt, aki Virágh László mellett segédlelkészként, 1996-tól beiktatott lelkészként végzi a szolgálatokat. Jelenlegi lelkipásztor Fórián László, aki a következőket írja:

"Maga az új papbácsi?" kérdés többször hangzott felém augusztus és szeptember hónapban, amikor még "nagyon frissek" voltunk itt Encsencsen. Kedves kérdés volt ez számomra és nagyon kedves fogadtatásra találtam a falu lakói, vezetői, a Református Egyház gyülekezetének és annak vezetésének részéről, amikor ez év augusztus 14-én megérkeztünk az új szolgálati helyemre/helyünkre. Kalandos költözésünk hajnali órában ért véget, körülbelül hajnali 3 órakor.

Kezdete egy hónappal azelőtt volt, amikor egy meghívás tolmácsolódott felénk a Nyírségi Református Egyházmegye Esperesén, Gaál Sándoron keresztül. Miszerint az Encsencsi Református Egyházközség lelkészi állása megüresedett és az Egyházközség lelkészt keres.

Az elköltözött lelkészházaspár (Baracsi István és felesége) közös szolgálatát vettem át, feleségemmel, Anikóval, aki az iskolai tanítói állást, a gyülekezeti kántori szolgálatokat és a népdalkör vezetését is fel tudta vállalni képzettségei alapján.

De egy kis múltba tekintést is had adjak magunkról. Én 1968. július 26-án születtem Karcagon. Iskolai tanulmányaim a szakmaszerzés és a munkavállalás irányát mutatták számomra. Így a középiskolai tanulmányaim keretében férfiszabó szakmát szereztem, azzal elhelyezkedve dolgoztam a helyi Ruhaipari Szövetkezetbe, majd Budapestre a Számalk Rendszerház Rt. által fenntartott számítástechnikai főiskolába jártam 1990-�94 között, ahol Számítógép Műszaki Karbantartói diplomát szereztem. 1995-ben jelentkeztem a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre, amit 2001-es lelkészi diplomaosztóval és a szolgálatra való felhatalmazással végeztem. Kicsit visszalépve az időben azt is el kell mondanom, hogy már 1995-ben elköteleztem magam egy �földimnek�, egy karcagi lánynak a helyi Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője és a Református Templomban az Isten színe előtt, ami azóta is töretlenül tart. Akinek akkor is szép hangja volt. Induló közös életünkben rögvest megállapítást nyert, hogy nem csak zenei-tanító pálya lett elkészítve feleségem számára, hanem családanya szerepet is bízott rá az Úr, amikor első gyermekünk, Anikó lányunk megszületett. Ekkor Hajdúszoboszlón éltünk, majd a segédlelkészi évemet tölthettem családosan Nyíribronyban.

2001-ben költöztünk Battonyára, ahol már középső fiu