1876-ban épült eklektikus stílusban. 45 méter magas 1200 férőhelyes templom. A földeáki reformátusok száma 1930-ban 426 (7,6%) fő volt. Nagyrészük a makói tanyákról szivárgott be. Iskolát és imatermet 1885-től működtettek. Az istentiszteletet a tanító tartotta. A jelenlegi tornyos imaház építését Szirbik Sándor (1889–1958) makói lelkész kezdeményezte. A kiírt pályázatra Istók Zoltán makói főmérnök és Loós János (1908–1986) makói iparművész-tanár készített tervet, az utóbbi valósult meg. Modern tömeghatású; a torony négyzetes hasáb alakú, kissé kilép az épület mindkét utcai síkjából, a tetején visszaugró nyitott kis építmény van. A homlokzatát függőleges téglasávok és a harangok magasságában félköríves ablakok tagolják. Az imaterem utcai falai attikás fölmagasításúak, ami templomi külsőt eredményez. A torony alja képezi a bejárati részt; ehhez csatlakozik szemben és balra az L alakú 8×8 méteres, sík födésű imaterem. A teremhez észak felől előkertes, oldalfolyosós tanterem készült, ez a templomtérrel két csúcsíves ajtóval összenyitható; délről előkertes parókia épült hozzá. A torony alatti előrészben gránit tábla örökítette meg az építést és 18 adakozó nevét.
