A város nevét adó halmon, középkori templom alapjára épült 1784-ben, késő barokk stílusban. Tornya csak 1794-ben készült. 1827-ben görög kereszt alakúra bővítették. A karzatát tartó pillérek fényeikkel, árnyékaikkal sajátos hangulatot árasztanak. Szószékét 1834-ben helyi mester készítette. 1880-ban állították a templom orgonáját közadakozásból, készítője Kiszely István orgonaépítő-mester. 1844-ben a tető a torony leégett, 1949-ben építették újjá.
A templom barokk-copf stílusú. Külső képének alakításában a sarokletompítások fontos stílusjegyek. Torony felőli homlokzatkiképzése egyszerű, a bejárati ajtó fölött háromszög alakú párkánydíszítés található. A torony háromemeletes magas, a legfelső szintjét órapárkány zárja le. Északi és déli oldalán a rizalitok között két hatalmas kosárívű ablak kapott helyet. A belső tér megvilágítását további félkörív-záródású és körablakok biztosítják. Copf stílusúak a kőkeretes kétszárnyas ajtók is. A templom belső terét tagoló pillérsorok egy négyzet alakú középteret hoztak létre, ez függőkupolával boltozott. A kereszthajók csehsüveg boltozattal vannak fedve. A 10x33 méter hosszú főhajó kelet-nyugati irányú, sokszög záródású. A középtér déli oldalán van elhelyezve a nagyon szép „empire stílusú”22. szószék, ami 1834-ben készült, helyi asztalos, Végh Mihály munkája. A hívek számára készült padok copf stílusúak, az ülőhelyek száma 1600, további berendezési tárgyak még: két stallum, Úrasztala és a márvány keresztelőkút.
