A falu lakosságát a török pusztítás és a gyakori árvizek gyakran megtizedelték a XVI-XVIII. században, ezért gyakran lakatlan volt. Református gyülekezete 1782-ben alakult meg. A templomot 1833-40 között építették késő barokk stílusban, sík mennyezettel, toronnyal.
1883-ban felújították az épületet, és elkészültek a padok és a Mózesszék is. 1893-ban Úrasztallal gazdagodott a templom. Az épületet az 1920-as és 80-as években újra fel kellett újítani.
