A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. A mennyezetet a régi templomból építették be. A nyugati karzat 11 álló téglány alakú mezejét lapos oszlopocskák választják el egymástól. A középső mező oltárszerű építményre helyezett virágcsokrot ábrázol. Ezt jobbról-balról öt-öt ovális alakú, allegorikus festés szegélyezi. A keleti karzaton felirat 1795-ös dátummal. A kazettás famennyezet allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentális medalionok díszítik. A mennyezet 1795-ben készült, az alakos táblák 1841-ben.
A zsurki és más hasonló haranglábak olyan építészeti gyakorlatot őriztek meg, amely a gótika korában alakult ki. Ám nemcsak megőrizték, hanem tovább is fejlesztették –minden későbbi nagy stílusirányzatból magukba olvasztottak néhány elemet. Így a tető magas elkeskenyedő, zsindellyel borított, négy fiatornyos formája a gótikát idézi, de a harangok elhelyezésére szolgáló kiugró rész oszlopainak faragása, íves nyílásai a reneszánszra emlékeztetnek. Ugyanakkor a torony törzsén lévő ablakok szép, profilos keretei pedig a barokk népies változatának tekinthető. Mindez egységben van, egyik sem bántó, egyik sem zavarja a másikat.
