Lelle elsõ temploma a Balaton-környék legkorábbi ismert temploma, amelyre utalás az 1055-ben kelt tihanyi apátság alapítólevelében olvasható.
Ebben a bazilika helye a két út találkozásánál - Hadút és Sziget-szád, más forrásokban Nagyút - lett megjelölve. Ez egyben az apátsági birtok nyugati határa is volt. Mindkét út a római birodalom maradványa. A Hadút Aquincum felõl vezetett Kanizsán és Dalmácián keresztül az Adriához. A Nagyút délnek, a mai Kaposvár és Szigetvár felé haladt.
A régi bazilika a török idõk alatt teljesen elpusztult. Helyén az 1720-as évben építettek új templomot fa toronnyal, amelyet 1756-ban tégla szerkezetûre cseréltek. Ezt a templomot 1943-ban bontották le, amikor is Árkay Bertalan budapesti mûépítész tervei alapján elkezdõdött a mai vöröskõbõl emelt templom építése.
Az 1970-es évek elején ugyancsak vörös kõbõl épült meg a templom tornya, és lett teljessé a templomépítés. Belsõ díszítése, ólomüveg ablakai, az oltár feletti mozaik falikép, az itt õrzött különbözõ stílusú festmények mind páratlan mûvészi értéket képviselnek. Parkjában Lékay László bíboros-hercegprimás egykori lellei esperes-plébános, pápai kamarás szobra áll.
Nyáron orgonakoncerteket tartanak a templomban.
