"Beremenden már a legrégibb időben is folyt lelkipásztori munka. A régi írások beszélnek a Miklós nevű papról, aki már 1333-ban végezte a lelkészi teendőket. Feltehetjük, hogy Beremenden már abban az időben is volt templom. Ki építette azt, s milyen volt arról - sajnos - semmit sem tudunk. A török megszállás idején bizonyára elpusztult, romba dőlt. Amikor a törökök kiűzése után újból megindul a rendes lelkipásztori munka, hiányzik a templom, s a paplak."
A plébánia történetírója szerint: "Spolyarics plébános koráról - 1713-ban lett beremendi lelkipásztor - tudjuk, hogy templom hiányában magánházakban végezte az istentiszteleteket, s lakása is afféle viskó volt. ... az új templom a réginek közelségében, sőt annak romjain épült fel. 1719-ben már készen áll a templom. Felépítteti pedig Beremend földesura Veterani János és Mária Kamilla. A főoltár felett ott van Szent Mihály arkangyal képe, míg tetejében a Veterani család címere díszeleg. Szent Mihály arkangyal volt tehát már a védőszentje, s így a községnek búcsúnapja már ebben az időben is Szent Mihály napja, szeptember 29-én volt. (Forrás: A beremendi plébánia története, összeállította: Geosits Lajos, Siklós, 1936.)
