A templom után Közép-Büköt sokáig „Egyházas-Bük”-nek nevezték, és valószínűleg ez lehetett a legkorábbi településrész. A barokk stílusban átalakított épület belsejében falkép
töredékek is idézik a korábbi korokat. Három nagy korszakot idéznek meg a falak. A román és gótikus részletek egyaránt felfedezhetők az egyhajós, oldalkápolnás épületen, tornya
viszont már a barokk jegyében készült 1658-ban, majd 1732-57 között az egész épületet átalakították a barokk jegyében. A templombelső töredékes falfestéseinek egy része középkori,
másik része viszont a XVI. századból való barokk munka. Árpádházi szent királyaink, a jogaros István és a csatabárdos László barokk szobrai kiemelkedő alkotások. A szentélyt
és a keresztúti stációkat ékesítő zománcképekkel, Hertay Mária munkáival a modern képzőművészete is jelen van az ősi falak között.
Az új sekrestye és liturgikus térrendezés 1979-ben készült el Trokár György tervei szerint.
A szép parkban található templom mellett álló Mária-oszlop a 18. században készült. Közelében
látható Felsőbüki Nagy Pál sírja. A reformkor neves szónoka az 1825-ös országgyűlésen nagyhatású beszédet mondott. Erre „válaszul” ajánlotta fel Széchenyi István egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
