A templom története:
A település első katolikus temploma a középkorban épült. A Mohácsi Vész után ez a templom is protestánssá vált a lakossággal együtt. A 18. században országszerte erős ellenreformációs törekvések voltak jellemzőek, aminek következtében Magyarország ezen részén is éledezni kezdett a katolikus hit. A falu birtokosa gr. Fekete György 1779-ben templomot épített a katolikus híveknek, 1782-től a mogyoródi plébánia leányegyházaként látták el. A település és környéke 1808-ban került a mélyen vallásos Károlyi család tulajdonába, akik megnagyobbították a Szent György tiszteletére szentelt templomot és tornyot építettek hozzá. 1840 körül gr. Károlyi István elhatározta, hogy a környékbeli hívek számára plébániát alapít. Az eseményeket felgyorsította felesége, Esterházy Franciska halála, minek következtében elhatározta, hogy emlékére díszes plébániatemplomot épít Fóton, mely a család temetkezési helyéül szolgál. A kegyúri jog megadásához a váci püspök - ki tudja miért - nem járult hozzá. A templomépítő a királyhoz, V. Ferdinánd hoz járult kérésével, sikerrel járt. A tervezéssel az ekkor még igen fiatal, kevésbé ismert Ybl Miklóst bízták meg, aki későbbi jó hírét többek közt fóti remekművének köszönhette. Az alapokat 1845-ben ásták ki. A Szabadságharcban gr. Károlyi István is részt vállalt. Megtorlásként 1849-től két évet börtönben töltött. Emiatt 1848 és 51 között szünetelt az építkezés. Maga az épület 1854-ben, a berendezés 1855-ben készült el. A templom titulusa a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz, ami azért érdekes, mert a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben mondták ki. A dogma kihirdetése után a világon ez a templom lett először a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezve. Gr. Károlyi István halála után évekkel az iránta érzett tisztelet jeléül a pápa külön engedélyével Szent Istvánt tették a templom védőszentjéül.
1870-ben maga Ferenc József császár is ellátogatott Fótra. A templom történeti beszámolóját zárjuk az ő dicsérő szavaival: "a Habsburgoknak nincsen ilyen temetkezési helyük!".
