Szt. Péter és Pál templom - Belvárosi Plébánia

A mai belvárosi plébánia ősének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyről már 1294-ben történik említés, egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. A XVII. sz. elején Szent Péter és Pál kettős titulussal él emléke. A török kiűzése után az első templomot a Királyi városban az 1701. évi visitatio canonica szerint 1699-ben “régi alapfalakra” építik. Egyesek e megállapítást a középkori ferences, Segítő Szűz Mária templom alapjaira vonatkoztatják, mások pedig több megokolással inkább az egykori Szent Péter templom maradványaira. Kussanich György plébános 1748-ban már új templom építését szorgalmazza a városi tanácsnál az 1699-ben épült templom szerénysége, de főképpen szűkössége miatt. 1756-ban Oratsek Ignác budai építőmestert bízzák meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben végzi a hatalmas, műemlék, barokk templom (990 m2) felszentelését. I. József 1708. évi rendelete alapján a szabad királyi városok sorába emelt egykori Királyi várost 1895-ben közigazgatásilag egyesítik a Várral, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. Ettől kezdve Belvárosnak nevezik az egykori Királyi várost, hatalmas templomát pedig belvárosi öreg templomnak. A város életében történő jeles események vallási vonatkozásai e templomban mennek végbe.


Berendezése az idők folyamán gazdagodik. Vaszary Kolos hercegprímás adományozza (1896) a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét.

A barokk főoltár helyébe 1900-ban márvány főoltárt emelnek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakítják ki a hívek adományából.

Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belső festése, és a tetőszerkezet helyreállításra került új tetőfedéssel. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. sz.) műemlék. Az egyházi tulajdonban levő műemlék jellegű plébániaház 1784-ből származik. Oldalfalán emléktábla örökíti meg, hogy 1882-ben e plébánián működött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár.