Teleki Kastély- Győmrő

A gyömrői Teleki kastéllyal való első találkozásra igazság szerint csak hintóval, szekérrel, vagy még inkább gyalog szabadna jönni.

Bármilyen irányból is, már 20-25 km távolságból feltűnik az épület jellegzetes foltja; s közeledve felé, átélhetjük az építészeti környezet és az azt körülölelő domboktól hullámzó táj harmonikus egységének élményét. Ez a lenyűgöző hatás a tudatos léptékválasztás és a környező tájba komponálás virtuóz megvalósításának köszönhető. S aztán egészen közel érve hozzá, megejt a klasszikus arányrendszer nyugalma, mely szigorúsága mellett az időtlenség derűjét sugallja.

Lassan 150 éve, hogy Gyömrő ezt a míves veretű koronát viseli homlokán. Nagy idő ez, s ha hozzáadjuk elődjének - melynek alapjaira épült - idejét is: a Mayerhoffer János által tervezett, későbarokk stílusban épült palota fennállását, - ez az időtartam a magyar történelem több jelentős korszakán is átível.

Falai évszázadokon át az ország életét jelentősen meghatározó grófi Teleki családnak adtak otthont, úgy, hogy ugyanakkor itt otthont találtak az országépítő gondolatok is. Nemzeti és családi drámák, pusztító vérzivatarok hullámverésében méltóságteljesen emelkedett a hazafias tenniakarás és a kultúra szigetének világítótornya.

Az 1770-es évek elején Teleki József a marosmenti Gernyeszegen építi kastélyát, s ezzel egyidőben építi a gyömrőit is, melyet édesapjának, Teleki Lászlónak szán.

Ez a palota 1835-ben leégett. Kubinyi Ferenc ügyvéd, levéltári gondnok így ír: "Most már, miután a gyömrői residentiát szerencsétlen fátum érte - az archivumot Pestre kéntelenítettünk által tétetni." A felbecsülhetetlen értékű könyvtárt számtalan korabeli nagyság - közöttük Kazinczy Ferenc is - megcsodálta. A Teleki család a kor legnagyobb szellemeivel tartott kapcsolatot. Nagy példája ennek, a Kazinczyval való barátság mellett, például a művészet világraszóló nagyságával, Antonio Canovaval tartott kapcsolatuk is. Ennek ma is látható bizonysága a gyömrői református templomban elhelyezett, carrarai márványból készült dombormű.

A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel új épületet terveztetett Hild Józseffel, a kor híres építészével, aki egyebek között a budapesti és az esztergomi bazilikát építette.

Ez a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el, melyről a "Honderű" XIX. századi folyóirat értesít. Az új, főúri kastély tervezője minden bizonnyal a versaillesi példát követve alkotta meg az épület és környezete együttes kompozícióiba illesztésének jellegzetes és nagyon szép példáját.

A falu felől a kiskastély és a gazdasági épületek közötti kerten át lehetett a kastélyba érkezni, ahonnan, mint a zsilipből kizúduló víz, áramolhatott a látogató tekintete a kinyíló, végtelen messzeséget kínáló táji látványra.

A park utakkal szabdalt, különleges növényekkel pompázó arborétum volt.

A háborút a Teleki kastély szinte sértetlenül átvészelte. 1945-ben az idelátogató még megcsodálhatta a gyönyörű bútorokkal berendezett, gazdag festményekkel és szobrokkal díszített belső tereket. Aztán a kastély gazdáit elkényszerítették, a berendezést és a mozdítható, építkezésnél felhasználható anyagokat széthordták. A különleges fákat - közöttük a Tessedik Sámuel által Amerikából küldött "ős-akácfát is - is kivágták. Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak. A hatvanas években vetődött fel a kastély megmentésének a gondolata. Az épület helyrehozatalát a megye vállalta, azzal a céllal, hogy oda a létesítendő Gyógypedagógia Intézet internátusát helyezi majd el. A helyreállítási munkák 1967-1968-ban folytak; ugyanakkor emelték a kastélykertben az iskola és a pedagógus lakások sivár kockaépületeit is.

Ez a helyreállítás semmiképpen nem vonatkozott a műemléki rekonstrukcióra. Az anyagi szűkösség csak a főbb építészeti tagolások folthatásának megjelentetését tette lehetővé. A finoman faragott kőpárkányzatok, kávakövek, konzolok és pillérfejezetek az ún. "kihúzott" vakolatréteg alá kerültek. Olyan volt ez az egész, mint egy szép hölgy le