Építési ideje vitatott (valószínűleg Árpád-korból származó, esetleg 14. századi épület). A nyolcszög három oldalával záródó, támpillérek nélküli szentélyben bordás boltozat, zárókő, gótikus ablak látható. Mivel Károly Róbert korától a községnek cseh birtokosai voltak, a későbbiekben a hagyomány szerint - huszita tanok képviselői hirdették az igét a templomban. Az épületet a Rákóczi szabadságarc idején a szerb felkelők felgyújtották, amikor az újratelepedés felgyorsult 1734-ben, az öreg kőtemplomot még mindig épségben találták annyira, hogy némi bővítéssel használatba vehették. Az egyhajós templomot 1799-től mai formájára bővítették.
A nyolcszög három oldalával záródó, támpillérek nélküli szentélyben bordás boltozat, zárókő, gótikus ablak látható. 1958-ban felújították az elbontott diadalívet, a hajóban a síkfödémet és a főhomlokzat előtt álló tornyot. Az újjáépítésben kiemelkedő szerepet játszó Retsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templomban nyugszanak. 1898-ban Bárczay Gyula saját költségén díszes orgonát építtetett (a család tagjai napjainkban is a református egyházközség örökös főgondnoki címét viselik). Figyelemre méltó a templom gótikus szentélye.
