A kőből készült Szentháromság-szoborról először az 1778. évi egyházlátogatás szól, mely a templom területén a kőfallal bekerített temetőben áll. A "döghalál", a pestis megszűntével 1739-ben a község emelte fogadalomból, 1845 körül és 1944-ben újították fel. Az országos műemlékjegyzék a következő rövid leírást adja róla: "Atyaisten és Krisztus baldachin alatt, felettük galamb." Az időközben megkopott emlékművet 2000 telén a községi önkormányzat megbízá-
sából elszállították, majd restaurálva került vissza a templom elé.
