A Gerje-patak mentén van a Duna-Tisza közi lápvidék egyik legészakibb maradványa. Jelenlegi képét a bányászat és a vízelvezetés formálta, de a kialakult kis tavak változatos élővilágot teremtettek.
Sok ritka, veszélyeztetett növényfajnak ad otthont a Cegléd és Csemő határában lévő ősláp. Ide tartozik a hússzínű ujjaskosbor, a mocsári nőszőfű, a buglyos szegfű és a kornis tárnics. A legnagyobb botanikai értéket a terület több pontján megjelenő tőzegmoha összefüggő foltjai jelentik. Ezek a mohaszőnyegek a hajdani lápállapot legfőbb bizonyítékai.