1.bmp)
A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas halom áll. Ezek a Mágori-dombok.
Az egyik földhalomba vágott ásatási szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. A látvány lenyűgöző, mert a leletek a feltalálási helyükön maradtak, s a történelem térben és időben is "áttekinthető". A másik dombon a térség X-XIII. századi nagyhatalmú családjának, a Vatától származó Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait tárták fel.
A Sebes-Körös holtágának ölelésében található a Körös-Maros Nemzeti Park 947 hektáros területi egysége, Mágor-puszta. A terület a hajdani mocsárvilág hangulatát és élővilágát idézi.
A védett terület a valamikori Kis-Sárrét nyugati peremén helyezkedik el. A Csendesnek nevezett Sebes-Körös holtágának napfényes helyein gyakran találkozni napozó mocsári teknősökkel, a nyílt víztükör szegélyében táplálkoznak a vízityúkok és a szárcsák, míg a megközelíthetetlen nádasok mélyén rakja fészkét a bölömbika és a barna rétihéja.
A holtág vizeiben még tömegesen tenyészik a sulyom, melynek a termése a múlt század táplálkozási szokásaiban még fontos szerepet töltött be.
A vízpart egyes részeit jellegzetes ligeterdő-maradványok kísérik.
A másodlagos tájformákhoz kapcsolódó szikes pusztán ugyanúgy találkozhatunk löszgyepfoltokkal, mint bárányparéjos vakszikesekkel vagy a réti őszirózsa színes csoportjaival. A környező pusztákon rendszeresen előfordulnak túzokcsapatok is.
Szolgáltatások:parkolási lehetőség,
idegenvezetés, kiadványok értékesítése, büfé, bográcsozás, kemencében lángos- vagy pogácsasütés.
AmpeGo
© 2017-2021 Minden jog fenntartva!