A gyulai uradalmat 1723-ban kapta Harruckern János György, majd 1725 körül kezdte el építtetni a kastélyt, a régi huszárvár helyére. A várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyre állítatta a várbörtönt. Az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése. Fia Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761 - 1762-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett, Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt. Az 1801-es második tűzvész után a Wenckheim Ferenc építtette újjá. Az uradalmi építész, id. Czigler Antal által tervezte barokk stílusú, copf stílusjegyekkel átszőtt manzárdtetős épületet. Ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait, és ekkor egységesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak
